Hogyan készítsünk csatorna a fürdőben
Orosz fürdõ - hagyományos hely a lélek és a test tisztítására. Ez egy szimbólum medvékkel, balalaikával, babákkal együtt. Kényelmes időtöltés a fürdőben közvetlenül kapcsolódik a szennyvízelvezető rendszer elrendezéséhez. Egy egyszerű gödör a fürdő padlója alatt már nem felel meg a szerkezet kényelmének és tartósságának. A modern épület megtervezésénél és építésénél előzetesen meg kell ismerni, hogyan kell a fürdőben szennyvízcsatornát készíteni, hogy a projektben megtalálja a szükséges szerkezeti és mérnöki elemeket.
Csatornázási lehetőségek

A csatornarendszer kialakítása a központi csatornahálózat jelenlététől vagy távollététől függően változhat, a talaj típusa és szerkezete, a fagyás és a felszín alatti víz mennyisége, a fürdő használatának intenzitása, további szaniter létesítmények, zuhanyzók, medencék és egy helyi szennyvíztisztító telep teljesítménye.
A homokos talajok esetében a legkedvezőbb és legkedvezőbb megoldás az egyszerű vízelvezető rendszer telepítése.
Az agyagos talaj esetében jobb, ha más rendszereket használnak. Például egy olyan gödör elrendezése, amelyben a fürdőkádból való lefolyók halmozódnak fel, majd kiürülnek a helyszínen. Ezeket rendszeresen törölni kell. Az egészségügyi szabályokat kielégítő hatékony módszer a polipropilénből vagy polietilénből álló összesített szeptikus tartályok vagy a víz gyűjtésére és tisztítására szolgáló teljes körű autonóm rendszerek használata.
Ha a fürdőkomplex nagy mennyiségű szennyvizet termel, akkor akár egy központosított rendszer vagy egy helyi aerob biológiai tisztítóberendezéssel kezelendő üzem képes megbirkózni velük.
Meg kell jegyeznünk, hogy a szaunában felszerelt saját szennyvízcsatornák jelentősen megtakarítják a családi költségvetést, különösen, mivel az építési munkálatok nem jelentenek nehézséget.
Vízelvezetés is

A legegyszerűbb és legprimitívebb változata a fürdõvíz szennyvízszerkezetének rendezésére, mivel ritkán használja a 2-3 fõs családot, egy vízelvezetõ kút létrehozása. Ez egy rendszeres gödör egy vízelvezető réteg, amely ásott nem messze a fürdőtől. A vízelvezető rendszer csak bizonyos feltételek teljesülése esetén használható:
- A talajoknak szűrésnek és adott kapacitásnak kell lenniük a víz eltávolítására. Ellenkező esetben a gödr túlfolyik, és a szennyvízcsatorna nem működik.
- A talajvizet legalább 1 méterrel a kút alján kell elhelyezni. Magas talajvízszint esetén a víztartó rétegek szennyezettek lesznek, ásványi anyagok pedig ivóvízforrásokba kerülnek.
- A kút fő munkaterületét a talaj fagyásának szintje alatt kell elhelyezni. Ellenkező esetben télen a fürdő használata lehetetlen. A kút mélysége legyen legalább 1 méter a fagyási szint alatt.
- A kút alakja nem kell hengeres. A kút átmérője vagy szélessége legalább 1,5 m legyen. Nagy mélységű talajfagyasztás esetén a kút alja kisebb lehet, mint a számított érték, ha a teljes vízelvezető rendszer szigetelt. Ehhez a szigetelés vastagságát kell kiszámítani.

A kút gyártása a gödör ásásával kezdődik, és a csatorna árokát, amely a fürdők kijutását végzi. A gödör fenekére 30-40 cm vastag, 30-40 cm vastagságú homokot töltöttünk, a kút pedig 50-70 cm magas homokkal keveredett kavics, kavics, expandált agyaggal töltött.
Az árkokat egy réteg homokkal töltik, amelyen csatornacsöveket helyeznek el. Ezek a csövek a szabadtéri szennyvíz lejtésével vannak egymásra rakva. A cső vége a kút közepén jelenik meg, és 20-30 cm-rel egy homok- és kavicsréteggel tölti fel. A csővezetéket egy árokban ugyanazzal a keverékkel tölti fel. Abban az esetben, ha szükséges, a szigetelés le van fektetve, amely után az árkok és a kút 10-20 cm vastagságú agyagréteggel tölti fel a vízzáráshoz.
Ha nem tervezik a csatornahálózat használatát, akkor az árok alját a homokpárna alatt és a falakon agyag borítja. Így a víz a vízelvezető kútban áthalad egy agyag vízálló csúszda mentén.
Homokos talajokon kevésbé fárasztó vízelvezető mintát lehet alkalmazni. A csővezeték alatt és a kút alatt lévő mély árkok helyett 1 m és 30 cm széles fecsér behatolási mélység alá ásó árok merülnek fel, ahol a leeresztett csővezeték alján található egy töredezett kő vagy kavicsréteg. Fentről minden talajjal borított, és szükség esetén felmelegszik. Ez elég ahhoz, hogy a szennyvizet kis fürdőből szűrje.
gödör

A komplex talajokon (agyag, vályog), a magukban rosszul folyó vizet, a kád padlójánál fogantyúkat helyeznek el, ahol a lefolyók bizonyos térfogatra halmozódnak fel, majd eltávolítják a helyszínen. A gödör alja és falai olyan hermetikus anyagból készülnek, amely nem enged el vizet. A kád padlója alatt egy gödör van. Ezért van bizonyos hátránya. Ez kellemetlen szagforrás lehet, amely behatol a fürdőbe. A csatorna leeresztésekor, amikor a csövet teljesen feltölti szennyvízzel, vákuum keletkezik, amely levegővel telít. A következő kiömléskor és a cső kitöltésénél a levegő tömörödik, és a kifolyócső bejáratán keresztül kifelé vezet. A behatolás megelőzése érdekében vízzáró rendszert kell kialakítani.
Ehhez a csatorna bemenete a gödörből 10-15 cm-re van elrendezve, és a cső tetejére és oldalára egy lemez van szerelve. A lemeznek a gödör alja kb. 5 cm-re kell lennie, ebben a helyzetben vízzáródás képződik. A víztömítés a csatorna sarkából is kialakítható úgy, hogy a sarokvéget a gödörben lévő vízelvezetőkhöz leengedi.
Teljes szeptikus tartály

A fürdõszobában WC-vel és zuhanyzóval ellátott, teljes körû fürdőszoba használata alaposabb megközelítést igényel a szennyvízelhelyezés megszervezésében. A fürdőcsatorna telepítését önálló szennyvíztisztító telep vagy csaptelep használatával végzik a központosított szennyvízgyűjtő rendszerben. Szennyvíztisztító telepként ajánlott a hulladék anaerob bontásán alapuló szeptikus tartály használata. A szennyvízcsatorna az aerob technológián alapuló otthoni szennyvíztisztító rendszerhez is csatlakoztatható.
A szeptikus tartályba történő elvezetéshez műanyag csövek segítségével egy teljes körű szennyvízcsatorna-rendszert alakítanak ki. Ehhez a padló alatt a fürdő szervezni csatorna építése. Ehhez csatlakoztassa a csővezetékeket a zuhanyzóból és a fürdőszobából. A szeptikus tartállyal ellátott árokokat egy homokréteggel öntjük, és a csöveket egy lejtő alá helyezzük.
Mint egy anaerob szeptikus tartály, több nagyméretű, lezárt tartályt (legfeljebb 2 m3 mindegyik) polipropilénből, amelyek túlfolyócsövekkel vannak egymáshoz csatlakoztatva. Az első tartály ürítéseit megvédik. Az alján nehéz frakciók oldódnak le, amelyek az anaerob baktériumok hatására bomlanak bele az iszapba és a vízbe. Az első tartály feltöltésekor a víz túláramlik a második kamrába, ahol további tisztításra kerül sor. A harmadik tartály alsó rész nélkül vízelvezető kútként használható, ahol alul 30-40 cm vastag homok- és kavicsréteg van.
Ehhez 1,5 m mély mélységet ásnak fél méterre az alapítványtól. Ebből a gödörből egy árok ásik egy szeptikus tartályba vagy egy aknába, ha a szeptikus tartály messze van. A gödör alatt a fürdő, egy árok az aljáig és a falak lefektetett egy réteg áteresztő agyag. Az árokot vízelvezető réteggel töltötte fel, a tetején pedig egy agyagréteggel. A fürdő pincéjén kívül 2,5-3 métert kell elhelyezni. A kút méretei 2 méter mély és 1 m átmérőjűek.
Belső szennyvízkezelő berendezés

A fürdőben történő szennyvíz megfelelő összegyűjtése érdekében különös figyelmet kell fordítani a fürdő padlójára és szerkezetére.
A padlóelemet kétféle módon lehet elvégezni.
- Áramló padló. A padlólapokat egyszerűen 5 mm-es hézaggal rögzítik. A víz folyik a földbe, vagy egy kád alatt egy gödörbe, amelynek falai agyaggal vannak bélelve.
- Padlózat a főemlékpadon. A köztük lévő résen lévő padlólemezek a padlón egymásra rakódnak, egy lejtővel, amely mentén víz jut a tálcába, hogy összegyűjtse és tovább lecsaphassa a csatornarendszereket. A lejtőn lévő padlózat konkrét, fából készült padlóburkolatokból állhat vízszigeteléssel és szigeteléssel.
videó
Ez a videó megmutatja a helyes szennyvízkezelő berendezést a fürdőben: