A szivárgás érzékelése a műanyag vízvezetékben

A víz fontos szerepet játszik az emberi életben. A vízellátás viszont a vízforrásnak a fogyasztótól való eljuttatásának fő funkciója. Vízellátó rendszer kialakításához fém vagy öntöttvas csöveket használtunk. Napjainkban már felváltottuk a felhasznált vízvezetékeket, új, javított modellek készültek műanyagból. A fogyasztó számos műanyag vízvezetékkel rendelkezik, amelyek nemcsak átmérőjűek, hanem telepítés szempontjából is különböznek egymástól. És bár a műanyag csőnek hosszabb élettartama van, mint egy fémcső, még mindig vannak olyan helyzetek, amikor úgy tűnik, hogy áramlik.

A vízszivárgásoknak minden bizonnyal megtalálni és javítani kell. Végül is az anyagi kár mellett az autópálya nyomása is csökken. Ez a tényező rontja a víz fogyasztásának a folyamatát. A fémvezeték szivárgást egy jelgenerátor segítségével keresték. A fém főbe volt kötve, és egy speciális jelet küldtek, ami felvette a vevőt a felszínen. Lehetséges, hogy egy ilyen jelet műanyag cső segítségével továbbítanak. De mégis vannak módszerek a szivárgások megtalálására. A plasztikus vízvezeték szivárgásának felderítése érdekében nézzük meg néhányat.

Vízszivárgás kimutatási módszerek

1. Az első módszer az érzékeny mikrofonok használatán alapul. Amikor a vízcsőben repedés keletkezik, a nagy nyomás hatására a víz egyfajta zaj keletkezik. A vízszivárgás egy fémvízvezetéken magas frekvenciájú hangot eredményez. És a műanyag vízvezeték létrehoz egy alacsony frekvenciájú hangot. Ezeknek a mikrofonoknak a segítségével, amelyek különböző frekvenciákra hangolódnak, hangok kerülnek a földről, jelezve a vízszivárgás helyét.
2. A második módszer zajkorreláción alapul. Ez az elektronikus típusú keresés egy korrelációs szivárgásérzékelővel történik. A vízellátás két pontján két mikrofon van felszerelve, és a zaj frekvenciáját továbbítja a készülékhez. A program segítségével a készülék feldolgozza az adatokat a mikrofonokból és kiszámítja a csúcshangot mindkét oldalon. Ez a hang jelzi a vízszivárgás helyét.
3. A harmadik módszer egy csővezeték szakasz biztonságos gázzal történõ töltésére alapul. Alapvetően 95% nitrogén és 5% hidrogén elegy. A hidrogénmolekulák kis számának köszönhetően a csövekben keletkező repedésekből a gázok kijutnak. Felszállnak a talajrétegek. Behatolhatnak az aszfalt és még a betonok is. A felszínen ez a gáz külön érzékelők által fogható, amelyek jelzik a vízszivárgás helyét.
4. A negyedik keresési módszer mechanikusnak mondható. A csőszakasz nyomásméréséből áll. A vízellátás egy külön szakaszát veszi, és külön párnákat helyeznek a cső mentén mindkét oldalon. Felemelik és teljesen lezárják a csövet. A légnyomást a cső lezárt szakaszába fecskendezik, és bizonyos idő elteltével méri. Ha a nyomás változatlan marad, azt jelenti, hogy nincs vízszivárgás ezen a területen. Nos, ha a nyomás csökken, akkor a keresés a helyes irányba halad. Ezután a párna a cső mentén mozog, és ismét a nyomás szivattyúzódik. Ezt az eljárást addig végezzük, amíg vízszivárgási pontot nem találunk.

Miután megvizsgáltam a műanyag vízvezetékek szivárgásának négy módját, meg tudjuk különböztetni a második módszert. Tudományos megközelítésen alapul, és a gyakorlatban többet használ. Vessünk egy kicsit közelebbről, hogy mi az.

Zajkoordináció

A csapnyílásból kilépő víz zajt kelt. Ez együtt jár a vibráció és akusztikus jelek elosztott nagy részét a vízvezeték. A szivárgás közelében ez a jel a földre nyúlik. A jel jellemzőit befolyásolja a befúvott víz nyomása, a cső falának átmérője és vastagsága, a vízszivárgás mérete és az anyag, amelyből a csövet készítik.

Korrelációs szivárgásérzékelőket használnak a jelek elemzésére. A jelet egy hidrofon és egy gyorsulásmérő segítségével mérik, és átalakítás után a szivárgásérzékelőt elemzés céljából táplálják. A szivárgásérzékelő működésének elve a vízellátó rendszer két széle két érzékelőtől érkező jelek korrelációját jelenti. Ha ezen a területen vízszivárgás következik be, a hisztogramterületen állandó csúcsot hoz létre.

A feldolgozott adatok alapján kiszámítjuk az első szenzor pontos szivárgását. Ezt a képlet szerint kell kiszámítani: L₁= (D-vt _késés) / 2.

• L₁ - az első érzékelőtől a szivárgásig eltelt távolság a vízellátásban;
• D a vízszolgáltató rész két szélén telepített két érzékelő teljes távolsága;
• v a vízellátó rendszeren keresztüli zaj terjedésének sebessége;
• t _késés - a kölcsönös korreláció jelzései alapján kiszámított késleltetési idő.

A szivárgási hely kiszámításának pontossága az érzékelők típusától, helyes telepítési helyétől és pontos jelfeldolgozásától függ.

videó

Ez a videó bemutatja a hálózati szivárgásérzékelő rendszer működését: